3.-4. Fejezet

 

Harmadik Fejezet

 

Fordította: Aemitt

 

Brice teljesen uralta a helyzetet, miközben addig szopta Garner farkát, amíg úgy érezte, hogy a pasi közel van az elélvezéshez. Brice korábban domináns pozíciót foglalt el, keményen csókolgatta Garnert, és közben kezei felfedező útra tértek.

Garner először Brice hosszú farkát kényeztette, mielőtt leült az ágyra, és hagyta, hogy Bricefelfedezze a testét közelebbről is.

– Alig várom, hogy megdugjalak –mondta Brice, miközben mélyen a szemébe nézett.

– Azt akarom én is –mondta Garner, amikor Brice visszatért a farkának szopásához.

Brice gyengéden húzogatta Garner golyóit, miközben a nyelvével végigfutott a férfi farka hosszán. Garnervégigsimította ujjaival Brice fekete haját, miközben a férfi szenvedélyes zöld szemekkel nézett fel rá.Felemelkedett levegőért, Garner fölé kúszott, és megcsókolta. –Attól a pillanattól kezdve tudtam, amikor beléptél az irodámba, hogy egymásnak vagyunk teremtve.

Garner átkarolta Bricet, és magához húzta, miközben csókolóztak. A nyelvük játszadozott egymással.

– Dugjál meg –suttogta GarnerBrice ajkaira.

Brice abbahagyta a csókot. –Oké –mondta lélegzetvisszafojtva. –Remélem, szereted keményen. –Brice egy pillanatra eltűnt a szobából, és visszatért a fürdőszobából síkosítóval és óvszerrel. Felgörgette a gumit, miközben Garneregyedi műsort rendezett neki, és bekente magát síkosítóval.

Brice morgott. –Ugyanolyan szexi vagy, mint amilyen jóképű.

Garner bevezette az egyik ujját az apró lyukba, hogy némi síkosítót kenjen bele. Az ujj gyorsan eltűnt.

– A fenébe is, dögös –mondta Brice. –Megnyertem a főnyereményt.

Garner elvigyorodott, és eltávolította az ujját. Pillanatokkal később felajánlotta a fenekét Bricenak. –Dugj meg keményen. Hadd élvezzem tele a lepedőt.

Brice felmászott az ágyra, kitárta Garner fenekét, és megcélozta a bekent lyukat.

Garner káromkodott, amikor Brice farkának feje áthatolt az apró, szűk gyűrűn. A húsa lángolt, ahogy Brice farka utat tört magának. A fájdalom intenzív volt, de Garner nem volt hajlandó felkiáltani.

Brice a testével körülölelte Garnert, kihúzódott belőle a farka fejével, majd mélyen belemerült.

Garner a lepedőbe markolt, miközben a teste megnyílt és alkalmazkodott, hogy befogadja Brice kutakodó farkát. A kezdeti fájdalom némileg alábbhagyott, és Brice-nak nem okozott gondot megtalálni a kis gyönyörpontot, és erőteljes lökésekkel dolgozott rajta. Néhány perc múlva Garner kicsit könnyebben tudott lélegezni.

– Eszméletlenre akarlak kefélni –mondta Brice a fülébe.

Garner térdei megremegtek a plusz súly alatt. Próbált a helyén maradni, de Brice lökései szó szerint leterítették. Brice folytatta a dugást, úgy, ahogy feküdt.

Garner duzzadt farka a négyszáz dolláros egyiptomi lepedőhöz dörzsölődött, ami csábító és másfajta érzést keltett benne. Brice keményen és mélyen dugta. Garner teste alkalmazkodott a férfi péniszének szélességéhez és hosszához. A döfés abbamaradt, és Brice kihúzódott. Garner ezt az időt arra használta fel, hogy összeszedje magát.

– Fordulj a hátadra. –Oldalra mozdult, hogy Garner eleget tehessen a kérésnek.

Hogy incselkedjen vele, a férfi széttárta a lábait, hogy Brice láthassa a nyílását.

Brice felnyögött, és Garner lábai közé kúszott. Felemelte Garner csípőjét, és óvszerrel borított farkával ismét célba vette. Brice ezúttal lassan szeretkezett vele, a szemébe nézett, és időnként szenvedélyesen megcsókolta.

Ebben a pózban Garner is kivehette a részét. A síkosítónak hűsítő hatása volt. Belesüllyedt Brice erekciójába, és hagyta, hogy Brice továbbra is lassan ki-be mozogjon benne. Remélte, hogy a tapasztalatlansága nem látszik rajta. Azt akarta, hogy minden rendben legyen kettejük között, és ugyanolyan élvezetet akart nyújtani Brice-nak, mint amilyen élvezetet a férfi nyújtott neki. Brice tekintete lángra lobbantotta Garner lelkét. Nem csak vágyat látott, a férfi valóban kívánta őt.

– A szemeid két kék mentolos cukorkára emlékeztetnek –mondta Brice.

Garner rámosolygott Brice-ra. –A tiéd pedig olyan, mint a smaragd.

Brice fokozta a sebességet, és hozzá nyomódott, kíméletlenül ingerelve Garner prosztatáját. –Mélyebbre kell mennem. Megértetted?

Garner bólintott és zihált. Érezte az orgazmust a hasüregében.

Brice fölé emelkedett, kissé kihúzta magát, majd tövig betolta a farkát.

– Ó, a pokolba is! –kiáltotta Garner, amikor Brice a megfelelő pontot érintette. Ha Brice még mélyebbre jutott volna, szopránban énekelt volna.

Brice ismét kihúzta a farkát, és ismét mélyen behatolt.

Garner az alsó ajkába harapott, miközben a teste remegett. –Mindjárt elélvezek.

Brice keményen döfködni kezdett, és már nem húzódott vissza. Most már mindkettejük testéről patakokban folyt az izzadság. Brice ráfeküdt a férfira.

– Ah! –Mindketten együtt nyögtek fel.

Garner forró, ragacsos ondót lövellt ki erőteljes lökésekben, miközben Brice belé temetkezett, és ő is elélvezett.

Garner lehunyta a szemét, amikor szédülés kerítette hatalmába.

Brice teste abbahagyta a remegést. Kissé megemelkedett, és lassan kihúzódott Garner fenekéből. Megpróbált levegőt venni. –Még soha nem éreztem, hogy mozog a világ. –Az oldalára fordult.

– Tudom, mire gondolsz –mondta Garner, miután újra tudott lélegezni és beszélni. –Ez fantasztikus volt.

– Nekem is –mondta Brice, egyik karját Garner mellkasára, és az egyik lábát pedig Garner lábára fektette. A férfi nehézkes légzése lecsillapodott, majd felsóhajtott.

Garner lehunyta a szemét, és várta, hogy a szívverése visszatérjen a normális szintre. Hallotta, hogy Brice elégedetten horkol mellette. Nem tudta leírni az érzelmek rohamát, amit akkor érzett, amikor ő és Brice egyszerre élveztek el. A szívük egyként dobogott. A francba!Nagy gondban vagyok! Elvesztette a szüzességét egy férfival, akivel még csak most találkozott. Bassza meg! Senki sem tudta felülmúlni Brice teljesítményét. És nem volt hajlandó kevesebbel beérni.A férfi tudta, hogyan kell használni a farkát és érzelmileg baszakodni vele. Garner felsóhajtott, és hagyta, hogy az álom elragadja.A nagy próba még előtte állt. Vajon holnap is ugyanígy éreznek majd egymás iránt?

Negyedik Fejezet

 

Fordította: Aemitt

 

Ó, Istenem! Mit tettem? A teste a derekától a lábujjaiig fájt.Ekkor tért vissza a józan esze. Lefeküdt a főnökével. Garner körülnézett.Brice elment, és az ágy melletti éjjeliszekrényen egy tálcán finom illatú áfonyás teasütemény és kávé csücsült. A tálca oldalán egy cetli is volt. Garner felemelte és elolvasta.

Köszönöm a szórakoztató estét. Amíg aludtál, Edmond és én összepakoltuk a dolgaidat a régi lakásodból, és elszállítottuk a holmidat. A régi főbérlőd nagyon előzékeny volt, és nem is nagyon ellenkezett.

Garner kiugrott az ágyból. Fájdalom nyilallt a fenekébe, ahogy kinyitotta a szekrényeket, és végigment a lakáson. Az biztos, hogy minden holmija ott volt, beleértve a falakon lévő képeket is. Tovább olvasta a levelet.

És vettem a bátorságot, hogy lemondjam a közüzemi szolgáltatásokat, és átirányítsam őket az új lakásodra. Szívesebben maradtam volna ma reggel, hogy melletted ébredjek, de mint láthatod, sok mindent kellett elvégeznem rövid idő alatt. Tizenegy órakor megbeszélésem van az irodában. Várom, hogy te is ott legyél.

Garner a kandallópárkányon lévő órára pillantott. Délelőtt kilenc óra. Visszatért a levélhez.

Visszaküldöm érted a sofőrt. Jó étvágyat a sütihez. Szeretettel, Brice.

Garner a homlokát ráncolta. Hogy a faszba tehette Brice és Edmond, amit tettek, anélkül, hogy az engedélyére vagy az aláírására lett volna szükségük? Feltételezte, hogy a főbérlője egyszerűen kinyitotta nekik a lakást. Garner az eldobott nadrágjában turkált a kulcsa után. Nem voltak ott. Brice biztosan elvette őket, és visszaadta a főbérlőnek.

Garner berohant a zuhany alá, és megette a sütit, miközben felöltözött. A teste könyörtelenül fájt a tegnap esti szexuális kalandtól, de remélhetőleg később jobban fogja érezni magát. A sofőr fél tizenegykor érkezett, és valami csoda folytán átjutottak a forgalmi zűrzavaron. Garnernek épp elég ideje volt, hogy felkapja a jegyzettömbjét és a tollát, és beérjen a megbeszélésre.

– Örülök, hogy eljöttél –mondta Edmond, miközben leült mellé.

– Túlzásba estetek–suttogta neki Garner.

Edmond meg sem próbálta tagadni. Csak egyetértően bólintott és elmosolyodott.

Brice az interaktív táblánál állt, és a pénzügyi kimutatásokat nézte át. Csodálatosan nézett ki tengerészkék öltönyében és világoskék ingében. A hozzá illő tengerészkék nyakkendőjén piros és fehér csíkok voltak. A férfi úgy mozgott és beszélt, mintha a világon semmi gondja nem lenne, vagy mintha nem töltötte volna a délelőttöt azzal, hogy dobozokat pakolt ki Garner régi lakásából.

Timothy és Darren is ott volt, az igazgatótanács többi tagjával együtt. Darren tetőtől talpig végigmérte, amikor belépett, és egy tudom, hogy a bátyámmal voltál tegnap este tekintetet lövellt felé.

Garner nem törődött vele, miközben felírta a jelenlévők nevét, és jegyzetelni kezdett. Azon tűnődött, vajon Darren tudja-e, hogy most Brice lakásában lakik. Időnként felpillantott Brice-ra, és a farka megmozdult. Többet akart abból, amit Brice tett vele tegnap este. Már a gondolatától is felizgult, hogy milyen erőteljesen lökte.

A találkozó még két órán át tartott. Garner nem volt hozzászokva, hogy az utolsó pillanatban értesüljön a találkozókról. Semmi normális nem volt ebben az egészben, sem abban, ahogyan Brice az üzletét vezette. A férfi mindent az utolsó részletig elintézett. Garner visszament az irodájába, és legépelte az imént készített és a tegnapi jegyzeteket.

– Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig kibírod.

Garner felnézett, és Timothy Rousseau állt az ajtóban. –Attól tartok, nem értem.

Belépett az irodába, és leült a Garnerrel szemben lévő székre. –A legtöbb asszisztens, miután részt vett a Brice-szal való megbeszélésen, farkát behúzva gyorsan visszament volna oda, ahonnan jött.

Garner minden bizonnyal látta a hasonlóságot Brice és az öccse között.

– Én nem vagyok a legtöbb asszisztens.

– Vagy a fizetés, a juttatások és a kedvezmények miatt maradtál?

Garner a homlokát ráncolta. –Huszonnégy órája vagyok itt. Még nem kaptam fizetést, és a juttatásaim sem léptek még életbe.

– Tudod, mire gondolok –mondta Timothy.

Garner nem szeretett játszani. – Nem, ezt neked kell megmagyaráznod nekem.

– Azért maradsz, mert szereted a puccos autókat, a bulikat, és azt, amit a bátyám tehet érted.

Garner továbbra is fintorogva nézett rá. –Nem, azért maradtam, mert azért jöttem ide, hogy munkát végezzek, így segíthetek eltartani a testvéreimet. Nem tudom, hogy a többi asszisztens mit csinált, de én én vagyok. Nem hat meg a pénz, a gyors autók vagy a bulik.

– És kedvel engem –mondta Brice.

Garner az ajtó felé nézett. A szíve egy kicsit gyorsabban kezdett verni. Brice a boltívnek dőlt. A fenébe is, tudna nem ennyire csábítóan kinézni?Garner keresztbe tette a bokáját, hogy leküzdje a közelgő erekciót.

– Mondtam neked, hogy őt megtartom –dicsekedett Brice.

Timothy felállt, és rámosolygott. –Csak teszteltem őt.

Garner most mindkét testvérre ráncolta a homlokát. –Átmentem a teszten? –Gyűlölte, ha játszadoznak vele.

– Egyelőre igen –mondta Timothy. –Anyánk holnap este vacsorára vár benneteket, hogy megünnepeljük Joseph sikeres diplomaosztóját.

– Az anyátok? Vacsorára? Nem a minap volt ez? –A dolgok túl gyorsan történtek számára.

– Brice nem tudott ott lenni –mondta Timothy. –Ezúttal csak a családunk lesz ott.

GarnerBrice-ra nézett, hogy valamilyen segítséget kérjen. A jó Isten szerelmére. Mit mondott Brice az anyjának róluk? Mikor volt rá ideje, hogy megtegye?

– Anya ragaszkodott hozzá, hogy meghívjunk téged, mivel te vagy Joseph legjobb barátja –folytatta Timothy a magyarázatot.

Ó, oké, ez sokkal jobb indok volt arra, hogy Brice anyja meghívja őt, és ha már az ördögnél tartunk, korábban látta Josephet bemenni az egyik irodába. Joseph megígérte, hogy találkozik vele egy ebédre. Garner egy kicsit megnyugodott.

Brice rámosolygott az ajtóból. –Befejezted a jegyzeteket?

Garner bólintott. –Igen, elküldtem őket az e-mail címedre.

– Köszönöm –hagyta magára GarnertTimothy-val.

– Nekem is mennem kell –mondta Timothy.

– Várj, nálatok milyenek a családi vacsorák? Úgy értem, szmokingot kéne viselnem vagy ilyesmi?

– Valami jó lenne –mondta Timothy. –Nem szmokingot. Egy szép öltöny is megteszi. Még egyszer köszönöm, hogy elviseled Brice-t. Edmondnak igaza van. Pontosan rád van szüksége Brice-nak. Ne változtasd meg a hitedet vagy az elveidet senki kedvéért.

Heh?–Köszönöm.

Timothy búcsút intett és távozott.

Garner visszatért a gépeléshez. Elküldte a jegyzetek másolatát mindenkinek, aki részt vett a megbeszélésen. Aztán utánanézett a megfelelő etikettnek az interneten, és vendéglátó ajándékot keresett Mrs. Rousseau-nak.

Megcsörrent a telefonja. –Halló? –Brice volt az. Azt kérdezte, hogy van-e valami terve vacsorára.

– Azt tervezem, hogy eljutok a boltba, és főzök egy rendes vacsorát. Csatlakozol hozzám? –kérdezte Garner.

Brice valami nagyon nem illő dolgot mondott neki. Garner elmosolyodott. Tejszínhab és banán szerepelt benne. –Hét körül találkozunk. –Garner letette a telefont.

 

****

 

Joseph és ő az előcsarnokban találkoztak, és egy közeli étteremben ebédeltek. Garnernek tetszett a hely kinézete, és tele volt mindenféle emberekkel, akik egy gyors étkezésre ugrottak be.

– Hogy tetszik a munka? –kérdezte Joseph, miután megkapták az ételt, és leültek az egyik asztalhoz.

– Eddig egész jó–válaszolta Garner. Joseph olyan csinosan nézett ki sötétbarna üzleti öltönyében és nyakkendőjében. –Nagyon jól ért a vállalati ingatlanokhoz.

– Valóban jónak kell lennie –mondta Joseph. –Apánk ötéves kora óta viszi őt dolgozni.

Garner most hallotta először, hogy valaki a néhai Edward Rousseau-ról beszél. A cég leírásábólGarner megtudta, hogy Edward körülbelül tíz éve halt meg szívrohamban.

– Köszönöm, hogy kiálltál értem. Mármint a munkáért.

– Csak azt tettem, amit helyesnek tartottam –válaszolta Joseph. –És ennek semmi köze ahhoz, hogy barátok vagyunk. Nagyon jól teljesítettél az egyetemen, és megérdemled, hogy jó munkát kapj. Ez egy vezetői pozíció, még ha adminisztratív is.

– Hogy vagy? Lefoglalnak a megbeszéléseken?

Joseph bólintott. –Néhány megbeszélésen részt vettem, de többnyire gyakorlaton vagyok. Brice-szal ellentétben én egy fikarcnyit sem tudok a vállalati ingatlanügyekről. Csak azért kaptam meg a pozíciót, mert családtag vagyok.

Garner rámosolygott. Joseph végletekig őszinte volt.

– Most pedig mesélj a szaftos részletekről. Milyen volt a tegnap esti randid Brice-szal?

Ez letörölte a mosolyt Garner arcáról. –Nem is volt igazi randi. Csak megkért, hogy kísérjem el egy partira, mert a kísérője nem jött el.

– Adott egy jóéjtpuszit?

– Igen. –Nem tudta, Joseph mennyit tudott a helyzetükről.

– Akkor ez egy randi volt.

– Tetszett, hogy megismerhettem a barátait, és a bátyádnak van némi bája.

– És azt hallottam, hogy kiváló az ágyban is.

Garner elkomorult, Joseph pedig csak nevetett.

– Megtetted, ugye?

Garner felvette a pohár vizet, és belekortyolt. Ő és Joseph mindig nyíltan és őszintén beszéltek ezekről a dolgokról, amikor még egyetemi szobatársak voltak. Bólintott. –Nem tehetek róla. Az egyik percben még az egyik lakását mutatta nekem, a következőben pedig már együtt zuhanyoztunk.

– Tudtam –mondta Joseph.

– Mit tudtál? –kérdezte Garner.

– Hogy ti ketten pompásan kijönnétek egymással. Randiztok?

– Szeretne –ismerte el Garner. –De egy kicsit aggódom, hogy ez nem lenne helyénvaló.

– Kedveled őt?

Garner bólintott. –Igen.

– Akkor helyénvaló.

– Holnap este el kellene mennem vacsorázni a családoddal.

– Tetszeni fog neked, hogy anyámmal lazulhatsz –mondta Joseph. –Remek humorérzéke van – felkacagott. –Szüksége is van rá, hogy Darrennel foglalkozzon. Ha még nem vetted volna észre, a bátyáim eléggé merevek és punnyadtak. Brice persze nem. Ő inkább olyan, mint én.

Brice nagyon hasonlított Josephre, csak ő idősebb és izmosabb volt. –Van még valami, amit tudnom kellene, mielőtt megérkezem?

– Ha anyám megkérdezi, hogy Brice jó-e az ágyban, ne mondd el neki.

Garner nevetett. –Miért kérdezné ezt tőlem? –szünetet tartott. –Gondolod, tudja, hogy ő és én lefeküdtünk tegnap este?

Joseph bólintott. –Az anyám mindenről mindent tud.

Ezt jó volt tudni. Garner holnap résen lesz. –Akár el is mondhatom, mielőtt az utcán tudná meg. Brice egyik vezetői lakosztályában szálltam meg.

– Ó, azt a környéket imádtam. Közel van egy nagyszerű bevásárlóközponthoz és egy élelmiszerbolthoz.

Garner nem erre a válaszra számított.

– Kidekoráltad már? Engedd meg, hogy átjöjjek egy este és segítsek.

– Nem, már ki van dekorálva. Brice és Edmond vitték be a dolgaimat ma reggel, amíg én aludtam. Fogalmam sem volt róla, hogy ez fog történni.

Joseph elmosolyodott. –Brice a hatékonyságáról híres. És ha akar valamit, akkor eget és földet megmozgat, hogy megszerezze.

Garner felvette a csirkesalátás szendvicsét, és beleharapott. –Minden olyan gyorsan történik.

– Csak dőlj hátra, és élvezd az utazást –mondta Joseph. –Lehetne rosszabb is. Dolgozhatnál egy olyan főnöknek, aki gyűlöl téged.

– Igaz –mondta Garner. –Meghívtam őt ma este egy házi kosztra.

– Mindig is szerettem a főztödet–mondta Joseph.

– Van valami ötleted, hogy mit tálaljak neki?

– Szereti a húst.

– Egyáltalán nem segítesz–mondta Garner. Újabb falatot harapott a szendvicséből. Nagyon finom volt.

– Brice a hús és krumpli típusú ember, és úgy tartja magát fitten, hogy konditerembe jár. Bármit szeretni fog, amit elkészítesz neki.

Az ebédszünetük egy órakor ért véget, és ketten együtt sétáltak vissza az irodaépületbe. Munka után Garner kirohant az irodából, és az élelmiszerbolt felé vette az irányt, még mindig fogalma sem volt, hogy mit kellene készítenie.

 

****

 

Brice pontosan hétkor érkezett, kezében egy tejszínhabos dobozzal, és a legcsábítóbb mosollyal. Garner betette a tejszínhabot a hűtőbe, és az asztalhoz irányította Brice-t. Garner kipakolt néhány dolgot, miközben főzött. Még néhány dobozt át kellett néznie.

Brice lopott egy csókot. –Valaminek jó illata van.

– A sült lazac az –mondta Garner.

Brice megszaglászta őt. –Nem, ez te vagy. Tetszik az új kölnid.

Garner elvigyorodott. –Köszi. Nekem nem új. Az egyik dobozom kipakolása közben találtam.

– Mindent rendben találtál?

– Igen –válaszolta Garner. –Te és Edmond nagyon alaposak voltatok.

– Összepakoltam a szobádat –mondta Brice. –Tudtad, hogy melegpornó magazin van a matracod alatt?

Garner rosszallóan nézett rá. –Igen. Volt benne néhány érdekes cikk.

Brice kuncogott. –Hát persze, hogy voltak.

– Moss kezet gyorsan. Kész a vacsora.

Néhány perccel később leültek vacsorázni.

– Gyönyörű vagy, és tudsz főzni. Van valami, amit nem tudsz megcsinálni? –kérdezte Brice.

– Béna vagyok a kártyajátékokban –válaszolta Garner, és örült, hogy Brice-nakízlett a főztje.A sült lazacon kívül még krumplival és snapszerbabos raguval is készült.

– Alig várom, hogy holnap este velünk vacsorázz. Edmond is ott lesz.

– Hozza Ackley-t is?

Brice megvonta a vállát. –Minél többen, annál jobb.

– Beszéltél már anyádnak rólunk?

Brice bólintott.

– Mit mondott?

– Azt mondta, hogy tetszel neki, és hogy kiváló az ízlésem.

Garner felsóhajtott. A gazdagok furcsa emberek. Garner leszedte az asztalt, miután befejezték az evést. –Készen állsz a desszertre?

Brice sarokba szorította a szekrénynél. –Csak ha te vagy az.

– Sütöttem egy tortát.

Brice odahajolt hozzá, és megcsókolta. –Hozd a tejszínhabot. Megehetjük a tortát, miután én megettelek téged.

– Ó, nagyon közvetlen vagy –mondta Garner.

Brice belekapaszkodott Garner övébe, és levette azt. –Ezt szereted bennem. Ez a legjobb erényem.

– Nem, a feneked a legjobb adottságod –javította ki Garner.

– Hmm, azt hittem, hogy a farkamat mondod.

– Talán újra látnom kell –mondta Garner. –Tudod, hogy tudjak dönteni.

Brice arrébb lépett az útból, Garner pedig az ajtó felé sétált. Rákacsintott, és intett Brice-nak, hogy kövesse. A hálószobába siettek.